1. Miért fontos a víz az emberi szervezet számára?
Az emberi szervezetben lévő víz aránya 70 százalék felett van. A különféle fontos életfolyamatok vizes környezetben mennek végbe. Az ember vizet veszít, melyet folyamatosan pótolni kell a szervezet egészséges működésének a fenntartásához.
2. Mennyi vízre van naponta szükségünk?
Egy felnőtt ember ajánlott napi folyadékigénye 2-2,5 liter. Bár a gyermekek ajánlott folyadékfogyasztása testsúlytól függ, számításba kell venni, hogy ők sokkal többet mozognak, mint a felnőttek. Ezért gyermekek esetében is jó szívvel ajánlható a napi 2-2,5 liter folyadék.
3. Milyen élettani hatásai vannak a rossz minőségű ivóvíznek?
Az egészségügyi kockázatok értékelése kísérleteken és nagyobb embercsoportokon végzett járványtani megfigyeléseken alapulnak. Legsúlyosabb probléma a magas arzéntartalom. Határérték: 10 µg/l (mikrogramm/liter).
Közegészségügyi szempontból különösen fontos tény, hogy ez az egyetlen olyan paraméter, amelyről a WHO által hivatkozott korábbi vizsgálatokkal egybehangzóan egy hazai kutatás is kimutatta az ivóvíz határérték feletti szennyezettségének hatását a bőr-, és tüdőrák, nagyobb koncentrációknál pedig ezeken felül még a hólyag- és veserák kockázatának növekedésére.
4. Mennyire felel meg a településeken szolgáltatott ivóvíz a nemzetközi előírásoknak?
Jelen projekt a Szabadszentkirály, Gerde, Pécsbagota és Velény települések ivóvízminőség javításával foglalkozik. A négy község kistérségi vízművének vízbázisa Szabadszentkirályon, Velény és Gerde településeken található. A települések közül Velény község szerepel a jelenleg hatályos kormányrendelet 6. sz. mellékletében. Velény községben a határértékeket meghaladó a nitrit és ammónium tartalom.
Mivel a velényi kút az egyik vízbázisa Szabadszentkirály, Gerde, Pécsbagota és Velény kistérségi vízműrendszernek, így a rendelkezésre álló szakvélemények szerint a vízműrendszer valamennyi települése jogosult pályázni.
5. Milyen források állnak rendelkezésre a beruházás megvalósítására?
A vízminőség-javító program megvalósulását az Európai Unió és a Magyar állam támogatja, a várható támogatás 85 %. A fennmaradó részre az önkormányzat az önerő alaphoz nyújt be támogatási kérelmet, a lakosságnak nem kell hozzájárulást fizetnie.
6. Mekkora terhet jelent ez a lakosságnak?
Az ivóvízminőség-javító program megvalósításához nincs szükség a lakosság anyagi hozzájárulására. A projekt az Európai Unió és a magyar állam támogatásával valósul meg.
7. Hogyan érhetünk el megtakakarítást a vízfogyasztásban?
A csepegő csappal akár több köbméter víz is kárba vész, ami a vízpazarlás mellett a pénztárcánknak is megterhelő. Az egyik legnagyobb vízfogyasztó a WC-tartály, melyet célszerű víztakarékosra cserélni.
Néhány ötlet a takarékoskodáshoz. Ne folyassuk feleslegesen a vizet: kézmosásánál, borotválkozásnál csak a feltétlenül szükséges mennyiséget engedjük. Fürdés helyett javasolt tusolás. Zuhanyrózsának olyan tusolót válasszunk, amely levegővel keveri a vizet, így kevesebb vízzel is ugyanazt a hatást érhetjük el.
A mosógépet töltsük meg teljesen, negyedig-félig töltve pazarlás beindítani. Mosogatásnál az edények tisztásánál csak az öblítéshez használjunk folyóvizet. A főzéshez felhasználandó alapanyagok (főleg zöldségek) tisztítását is álló vízben célszerű kezdeni, a tisztítás befejező fázisát folyó vízben megoldani.
Ahol van kút, ott azt használjuk locsolásra! Gyűjtsük az esővizet, amely lágy víz, a növények jobban szeretik. Az ágyásokat, a fák földtányérjait, növények közti szabad területeket takarjuk le avar-faforgáccsal. Az így létrejött talajtakarónak köszönhetően ritkábban nő a gyom, a talaj kevesebbet párologtat, így kevesebb locsolásra lesz szükség. Öntözzünk inkább este (főleg a meleg nyári napokban), mert akkor kevesebb a párolgás. Építsünk ki csepegtetős öntözőrendszert, amellyel hatékonyabbá válik az öntözés.
Kérjük, írja meg kérdéseit, melyekre választ szeretne kapni az ivóvíz minőségével kapcsolatban!